Keresési eredmények

17.1. Szilágyi Márton

Az eredet dilemmái
(Az 1772-es korszakhatár kérdéséhez)

17.2. Balogh Piroska

A barokk jezsuita műveltségtől a preromantikus esztétika polifóniájáig.
Szerdahely György Alajos, az első magyar esztétikaprofesszor tudományszemléletének sajátságai

17.3. Margócsy István

A magyar nyelv térnyerése

17.4. Vaderna Gábor

Bárdköltészet

17.5. Csörsz Rumen István

A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*

18.1. Vaderna Gábor

A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei

18.2. Kerényi Ferenc

Petőfi Sándor kötetei
1844 A Versek 1842–1844 című kötet megjelenése

18.3. S. Varga Pál

Petőfi szerepei: dilemma vagy metamorfózis?

18.4. Margócsy István

A szerelem országa
Petőfi Sándor szerelmi költészetéről

18.5. Szilágyi Márton

Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)

18.6. Margócsy István

Bálványosvár – avagy Jókai és a vallás

18.7. Tarjányi Eszter

A szerepkényszer dilemmái
Gyulai Pál A vén színész című elbeszélése mint A hóhér kötelének átírása

18.8. Margócsy István

Naiv eposz

18.9. Margócsy István

Kalandorok és szirének. Jókai jellemábrázolásáról.

18.10. Bényei Péter

„Vetkőzd le az új embert, s öltsd fel a régit”, Interszubjektivitás és individualizáció az Enyém, tied, övé című Jókai-regényben

18.11. Török Zsuzsa

„Legtermékenyebb összes női iróink között”
Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében*

19.1. Margócsy István

Magyar nyelv és/vagy irodalom

19.2. Balogh Gergő

Az írás és az olvasás kultúrtechnikái a magyar népiskolai oktatásban

19.3. Margócsy István

Mikszáth Kálmán irodalomszemlélete – elsősorban a Jókai-életrajz alapján